Az idei év elején bemutattuk a martfűi ökológiai vízpótlás közösségi kezdeményezését. Néhány hónappal később már a szénatermésben is jól látható jelei vannak, hogy a tájban visszatartott víz milyen jelentős hatást gyakorolhat a gyepek produktivitására.
Az első hozamadatok látványosan mutatják a víz szerepét a gyepterületek termőképességében. Míg a mintegy 70 hektáros száraz területről 256 szénabálát takarítottak be, addig az árasztással érintett, mindössze 11 hektáros nedves terület 149 bálát adott.
A területarányos összehasonlítás még szemléletesebb képet ad. A száraz területeken hektáronként átlagosan 3,7 bála, míg a nedves területeken 13,5 bála termett. Ez azt jelenti, hogy az árasztott gyep hozama közel négyszerese volt a száraz területekének.
Az eredmények arra utalnak, hogy a megfelelő időben rendelkezésre álló víz jelentősen növelheti a gyep biomassza-termelését, miközben hozzájárulhat a legelők ellenállóbbá tételéhez az egyre gyakoribb aszályos időszakokkal szemben. A martfűi példa jól mutatja, hogy a vízvisszatartás nemcsak természetvédelmi szempontból lehet hasznos, hanem kézzelfogható gazdasági előnyöket is eredményezhet a gazdálkodók számára.
1. ábra – Árasztott és száraz legelő szénabáláinak megoszlása Martfűn
A nedves terület a bálák közel 37 százalékát adta, miközben a teljes területnek csak mintegy 14 százalékát tette ki (11 hektár a 81 hektárból). Ez jól szemlélteti a vízvisszatartás jelentős hatását a gyep biomassza-termelésére.
Forrás: Martfűi Vízőrzők
Szerző: Lakatos Boglárka
