Szeptember 23-án az AKI 6. emeletén a Közös Európai Mezőgazdasági Adattér (CEADS) volt a nap témája. Az Innovációt és Digitalizációt Támogató Egység (ITE), a Magyar Precíziós Gazdálkodási Egyesület (MPGE) és a Magyarországi Precíziós Állattartásért Egyesület (MAPÁE) közös workshopján hazai és külföldi előadók járták körül, hogy milyen lehetőségeket kínálnak az európai adatterek a magyar mezőgazdasági szereplők számára, és hol tart a hazai adatintegráció.
A szervezők feltett szándéka az volt, hogy magas szintű szakmai párbeszéd bontakozzon ki a mezőgazdasági adatterekhez való csatlakozás technikai feltételeiről és üzleti előnyeiről. A rendezvényen az agrár-közigazgatás és techszféra vezetői egyaránt képviseltették magukat, de piaci oldalról is szép számmal megjelentek, főleg gazdálkodók. A résztvevőket dr. Milics Gábor, az MPGE elnöke, a MATE professzora, valamint dr. Mezőszentgyörgyi Dávid, a MAPÁE elnökségi tagja köszöntötte.
Adatszigetek felszámolása a hazai agrár-közigazgatásban
A nyitóelőadást dr. Goda Pál agrárközgazdász, az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) ügyvezető igazgatója tartotta. Mielőtt rátáért az adatrendszerekhez kapcsolódó szakpolitikai feladatokra, felidézte az Állami Számvevőszék másfél éve közzétett, 25011. számú jelentése által azonosított hiányosságokat. Sajnos érdemi előrelépésről azóta sem lehet beszélni. Az agrár- és élelmiszeripari rendszerek szigetszerűen működnek: az AKI felmérése alapján a mezőgazdasági rendszereknek kevesebb mint a fele ad át és vesz át egyszerre adatokat más szervezetektől. Emiatt ugyanazt az adatot nem ritkán három-négy nyilvántartáshoz is bekérhetik a különböző szervezetek. Nem szükséges részletezni, hogy ez mekkora adminisztrációs terhet ró a gazdálkodókra.
Az interoperabilitás hiánya a közszervek szintjén komoly nemzetközi versenyhátrányt is jelent, és korlátozza az adatalapú döntéstámogatás előrehaladását. Egyfelől fontos közadatokhoz nehezen fér hozzá a piac, másfelől ami elérhető, sokszor abból sem lesz valódi tudás.
Megoldási irányként korábban az agráradat-keretrendszert mutatták be, amely az agrár-közigazgatás szabályozott adatmegosztási és együttműködési keretét foglalta magába. Jövőbe tekintő zárszóként Goda Pál kitért az Európai Unió 2028–2034-es költségvetési keretében javasolt NRPP-re (Nemzeti és Regionális Partnerségi Terv), amely egyetlen egységes stratégiai keretbe olvasztja össze a korábban különálló, széttagolt uniós alapokat (köztük a KAP-ot). A terv mezőgazdaságra vonatkozó részeiben is központi szerepet kapott az adatintegráció, és előírja a tagállamoknak, hogy hozzanak létre egy adatkormányzásért felelős hatóságot a KAP-szervek interoperabilitásának koordinálására, valamint 2027 végéig nyújtsanak be egy részletes ütemtervet az interoperabilitás megteremtéséhez és fenntartásához.
A témához Varga Péter Miklós, az MPGE alelnöke is hozzászólt, hiszen az MPGE központi szerepet tölt be abban, hogy előrelépés történhessen az agrár-közigazgatás rendszereinek összehangolásában. Kiemelte, hogy az adat és a termőföld ma már hasonló értéket képvisel, hiszen utóbbit nem lehet megjavítani az adatok ismerete és megfelelő felhasználása nélkül.
Adatintegráció piaci szemszögből
Maróti Miklós, az AgroVIR Kft. ügyvezetője az adatrendszerek piaci oldaláról beszélt. Tudni érdemes, hogy az AgroVIR, a Cibus Hungaricus és a Ro-Sys közös összefogással felvételt nyertek a CEADS (Közös Európai Agrár Adattér) konzorciumba, Magyarországról elsőkként. Miklós Szlovákiából, Németországból és Ausztriából hozott jól működő példákat az agrár-adatkezelésre. Felhívta a figyelmet, hogy Magyarország komoly lemaradásban van hozzájuk képest, és az állami adatokhoz való hozzáférés nélkül, elemzések és összefüggések hiányában a hazai gazdák jelentős versenyhátrányba kerülnek. „A lehetőség, ami az adatból lehetne, azt is elhalasztjuk” – figyelmeztette az egybegyűlteket.
A cég saját fejlesztésű AgroVIR Pplatformja révén igyekszik javítani a helyzeten, részben díjmentesen. Céljuk, hogy az agrárvállalatok validált, megtisztított adatok alapján, a környékbeli termelők tevékenységét is figyelembe véve hozhassanak döntéseket. Ennek megkönnyítésére környezeti és piaci adatokkal is összekapcsolják a rendszer használóit: meteorológiai adatokkal, illetve terményár-előrejelzéssel.
Az előadás egyik fő üzenete, hogy a mostani időkben már nem lehet hibázni. A gazdák történelmi jelentőségű korszakban dolgoznak, ahol a hibák ára óriási. Nagy és gyors változásra van szükség, mert a tétlenség egyre súlyosabb következményekkel jár az ágazatban.
Közös Európai Agrár Adattér (CEADS)
A program utolsó előadása során Rani Van Gompel, az ILVO szakembere csatlakozott be online Brüsszelből, továbbá Raul Palma, a poznańi szuper-számítástechnikai és hálózati központ adatanalitikai és szemantikai területének vezetője. A CEADS projektet mutatták be részletesen és testközelből, hiszen mindketten a konzorcium munkatársai. Előadásuk címe, a „Data integration from semantic and technical perspective” az adatintegráció két oldalára utal: a szemantikai oldalra, vagyis az adatok egységes értelmezésére, és a technikai oldalra, vagyis a rendszerek tényleges összekapcsolására. A technikai előkészületektől a besorolás menetén át egészen a csatlakozók kialakításáig minden gyakorlati lépését bemutatták annak, hogy az ügyfelek hogyan csatlakozhatnak az adattérhez.
Az előadást közös megbeszélés követte. A résztvevők konzultáltak a magyar és az európai kapcsolódási lehetőségekről, valamint a közös agrárpolitika következő hétéves szakaszának várható adatintegrációs követelményeiről.
