A GREENCOOP projekt hazai élő laboratóriuma sikeresen elindult a Discovery Center szervezésében, egy közel 35 fő részvételével megvalósult szakmai műhelymunka keretében. A rendezvény célja a zöld átállást támogató, klímaadaptív és fenntartható mezőgazdasági megoldások gyakorlati bemutatása, valamint a helyi szereplők közötti együttműködés erősítése volt.
A workshopon gazdálkodók, szaktanácsadók, kutatók és szakértők mellett az AKI munkatársai is részt vettek az ITE és a Soil-X-Change projektek képviseletében. A program részeként bemutatták az EU-FarmBook tudásmegosztó platformot is, amely a mezőgazdasági innovációk szélesebb körű elérését és gyakorlati hasznosítását támogatja.
A délelőtti szekció előadásaiban az innovatív agrármegoldások és a gyakorlati tapasztalatok kerültek a középpontba.
Szöllősi Gábor (AgroFutura Kft.) előadásában ismertette a szervesanyag-gazdálkodás és a bioszén szerepét a talajélet javításában, a vízmegtartó képesség növelésében és a klímaadaptáció támogatásában. Kiemelte az oxigéndús, aerob komposztálás jelentőségét, amely hozzájárul a talaj megfelelő oxigénellátottságához, és támogatja a növények hatékonyabb tápanyag- és nitrogénfelvételét.
Rámutatott arra is, hogy a hagyományosan alkalmazott, nagy méretű trágyaprizmákban gyakran oxigénhiányos állapot alakul ki saját súlyuk miatt, ami rontja a szerves anyag hasznosulását. Elhangzott, hogy jelenleg a keletkező komposzt mindössze mintegy 5 százaléka kerül vissza a mezőgazdasági termelésbe, ugyanakkor ennek aránya a jövőben várhatóan növekedni fog.
A bioszén alkalmazásának előnyei között szerepel stabil szerkezete és hosszú lebomlási ideje, amely lehetővé teszi a víz és tápanyagok megkötését és tárolását. Emellett állati takarmány-kiegészítőként is alkalmazható, javítva az emésztést, ami végső soron jobb minőségű trágyát eredményez.
Szabó Bence és Molnár Krisztián (Poliext Kft.) a víztakarékos altalaj csepegtető öntözési rendszerek gyakorlati alkalmazását mutatták be, különös tekintettel a Homokhátság vízhiányos területeire. Az előadás rávilágított arra, hogy a precíziós vízgazdálkodás ugyan költséges, de kulcsszerepet játszik a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásban.
Czakó Iván (Discovery Center Kft.) a vegyszerhasználat csökkentését célzó agroökológiai gyomszabályozási módszereket ismertette, bemutatva azok gyakorlati tapasztalatait és alkalmazási lehetőségeit a fenntartható gazdálkodásban.
Láng Vince (Discovery Center Kft.) közreműködésével bemutatásra kerültek az agroökológiai és digitális innovációk (ADI-k), valamint az élő labor kezdeti ADI-telepítési terve. A folytatásban a résztvevők aktív bevonásával World Café módszerrel SWOT-elemzés készült, amely a térség kihívásainak, lehetőségeinek és fejlesztési irányainak közös feltérképezését szolgálta.
Az ebédet követően fakultatív terepi programra utaztak a résztvevők, ahol egy helyi szarvasmarha-tenyésztő gazdaságban ismerkedhettek meg az aerob komposztálási technológia gyakorlati alkalmazásával. A helyszíni bemutatót Szöllősi Gábor tartotta, külön hangsúlyt helyezve a módszer gazdasági, talajvédelmi és környezeti előnyeire.
A Homokhátságon indított élő labor célja, hogy a térség szereplői közösen teszteljék és fejlesszék azokat a talajkímélő, klímaadaptív és fenntartható mezőgazdasági megoldásokat, amelyek hosszú távon hozzájárulhatnak a Homokhátság környezeti és gazdálkodási kihívásainak kezeléséhez.
A műhelymunka sikeresen megalapozta a további együttműködést: a résztvevők aktív szakmai párbeszéde és gyakorlati tapasztalatcseréje jól mutatta, hogy a zöld átállás a térségben már nem csupán célkitűzés, hanem a gyakorlatban is formálódó folyamat.
