Az Agrárközgazdasági Intézet az ITE keretében az AdvisoryNetPEST projekttel együttműködve 2026. június 17–18. között nemzetközi szakmai tanulmányutat szervezett Graz-Haideggbe (Ausztria), amelynek középpontjában az agrofotovoltaikus (Agri-PV) rendszerek almatermesztésben történő alkalmazása állt. Az ITE támogatásával a tanulmányúton egy hazai gazdálkodó és egy szaktanácsadó is részt vett, így közvetlenül is megismerhették az osztrák jó gyakorlatokat és tapasztalatokat.
A kétnapos rendezvény fő helyszíne a Graz mellett található Haidegg Gyümölcs- és Szőlőtermesztési Kutatóállomás volt, mely állami kutatóintézetként végez korszerű fajta- és termékkísérleteket, továbbá olyan innovatív termesztéstechnológiákat is vizsgál, mint például az agrivoltaika.
Az agrivoltaika ötvözi a napelemes energiatermelést és egyazon terület agrárcélú hasznosítását úgy, a napelempanelek kedvezően befolyásolják a termesztett növényeket és a rájuk ható környezeti tényezőket. Az agrivoltaika ötlete már az 1980-as évek óta létezik. Az ezredforduló után koncepcióját kísérleti üzemekben valósították meg és kutatták, először Japánban, majd Németországban és Franciaországban. Gyakorlati alkalmazása azonban csak az elmúlt években nyert lendületet, különösen a kertészeti ágazatban.
A kutatóállomáson több mint 280 almafajtával és 80 körtefajtával kísérleteznek főként intenzív művelési rendszerben. Az ültetvény jéghálóval, fagyvédelmi öntözéssel és légkeveréssel is védve van a természeti viszontagságoktól. A területen számos csonthéjas és bogyósgyümölcs kísérleti parcella is található.
A rendezvény középpontjában álló agrivoltaikus rendszerrel ellátott ültetvényt 2022-ben telepítették 5000 négyzetméteren, melyből 2775 négyzetmétert fednek le a napelempanelek. A rendszerteljesítmény összesen 340 kWp, melynek éves megtermelt energiamennyisége eléri a 385 000 kWh-t. (Összehasonlításképpen: ez az energiamennyiség kb. 160 átlagos magyar háztartás éves teljes villamosenergia-igényét fedezi. Forrás: KSH 2024.) A telepítéskor összesen 1134 panelt használtak fel, egyenként 300 watt teljesítménnyel. A panelek különlegessége, hogy nem teljesen érnek össze a fénygyűjtő cellák, hanem hézagok vannak közöttük azért, hogy átengedjék a gyümölcstermesztéshez szükséges fénymennyiséget. A kutatóállomás több eltérő fényáteresztő képességű panelt is vizsgál, vannak közöttük 30, 40, 45 és 49 százalékban áttetsző panelek. A csonthéjas fajok fölött 5 méterrel helyezték el a napelempaneleket, míg az almatermésűek esetében 4 méter, a bogyósgyümölcsöknél pedig csak 3,5 méter a panelek legalacsonyabb pontja.
Dr. Thomas Rühmer, a Haidegg Gyümölcs- és Szőlőtermesztési Kutatóállomás gyümölcstermesztési kísérleteinek vezetője részletesen beszámolt a telepítés óta eltelt négy év tapasztalatairól és eredményeiről.
A napelempanelek alatt teljesen permetezésmentes termesztést végeznek, hogy növényegészségügyi szempontból is vizsgálható legyen, hogyan fejlődnek és viselkednek a különböző növényfajok és -fajták a napelemek által létrehozott környezetben. A kísérleti parcellákhoz mindig tartozik egy megegyező korú és fajtájú kontrollültetvény is, melyen csak jéghálós takarás található.
Az ültetvény fölött elhelyezett panelek többféle védelmi funkciót is ellátnak: szárazon tartják a lombfelületet esőzések esetén, árnyékoló, szélfogó hatással is bírnak, tavaszi fagyok esetén pedig visszafogják a kisugárzást. Hiányosságuk, hogy heves jégesőzések esetén – szemben a jéghálóval – nem tudnak 100 százalékos védelmet nyújtani. Egy évvel a telepítést követően, 2023-ban teljesen letarolta a fákat egy intenzív, széllel érkező jégeső, ami arra következtetésre juttatta a kutatókat, hogy a 3,5 méteres sortávolsággal és az 5 méteres panelmagassággal nem védhető ki teljesen a jégesőkár. Megoldásképpen függőleges hálófüggönyt rögzítettek a keretre, mellyel nemcsak a természeti csapások, hanem sűrű szövésének köszönhetően a madár- és egyes rovarkártételek is kiszűrhetőek.
Növényegészségügyi szempontból azért fontos a napelemek esővédő funkciója, mert ezzel jelentősen lecsökkenhet a levélfelület-nedvesség óraszáma – összehasonlítva a kontrollparcellával –, ami visszaszorítja a gombafertőzések gyakoriságát, és mérsékli a növényvédő szerek használatát is. A 2025-ös májusi mérések alapján, az almatermésűeknél, összesen 198 órát volt nedves a levélfelület a hagyományos jégvédőháló alatt, míg a napelempanelek védte területen csupán 77 órát. Ennek köszönhetően alma varasodás csak 5 százalékban volt megfigyelhető a kezeletlen panelek alatt található fákon, ami 80 százalékos hatékonyságnak felel meg.
A napelemeknek pozitív tulajdonságai nyáron hűtő, télen pedig fűtő hatásaiban is megmutatkozhat. A napsugárzás intenzitása az almaparcellákon 2025 júniusában közel 210 W/m2 értéket is elérte a jégvédőháló alatt, míg a napelemekkel takart területen ennek kevesebb, mint fele volt csak mérhető. Télen ezzel ellenkező hatást fejtenek ki a napelemek, mivel a talajból kisugárzó hőt képesek visszatartani, fűtve ezzel az ültetvényt. 2023. február 7-e és 14-e között végzett 5 centiméteres mélységű talajhőmérséklet-vizsgálatban nem csökkent –1 Celsius-fok alá a mért érték a panelek alatt, amíg ezzel párhuzamosa a kontrollparcellán –3, –4 fokra is lehűlt.
A télen és nyáron is kedvezőbb, mesterségesen megteremtett mikroklímának köszönhetően a legjobb eredmények az őszibaracknál figyelhetőek meg. Ősszel sokkal tovább megőrzik a levéltömegüket a fák, ami elősegíti a tápanyag visszaraktározódását. Ennek köszönhetően a növények jobb állapotban vágnak neki a télnek, és tavasszal egységesebben és erőteljesebben virágoznak.
A látogatás során kiderült, hogy a közel 1 millió euró hektáronkénti összköltségű agrivoltaikus ültetvény létesítése előtt elengedhetetlen a megtermelt elektromos energia sokrétű felhasználási lehetőségeinek feltárása és biztosítása, ugyanis a hálózatra történő rátáplálás nem kifizetődő. A kutatóállomáson igyekeznek az előállított áramot akkumulátorokban gyűjteni, elektromos járművek töltésére is használni, továbbá az ingatlanokba és üzemcsarnokokba táplálni. Dr. Rühmer elmondta, hogy távoli ültetvények esetén nehézséget jelenthet egy megfelelő méretű fogyasztólétesítmény elérése és az elektromos áram szállítása. Ilyen esetekben az ültetvény öntözőrendszerének és esetleges közeli hűtőházának energiafelhasználásán túl érdemes szomszédos gazdával együttműködni és megosztani az energiafelesleget.
Összefoglalva, az agrivoltaikus rendszerek gyümölcsültetvényekben történő felhasználásának számos termesztéstechnológiai előnye lehet, de magas bekerülési költsége miatt alapos előzetes tervezést, és csak többrétű energiafelhasználási lehetőségek mellett térül meg. Amennyiben a gazdaság rendelkezik az ültetvény közelében állandó fogyasztólétesítménnyel (hűtőház, feldolgozóüzem, logisztikai csarnok, irodaépület), úgy maximalizálható az egységnyi területről befolyó haszon, az energia teljes felhasználásának és az agrivoltaika nyújtotta egészségesebb ültetvénynek, magasabb termésminőségnek köszönhetően.
Szerző: István Gábor, AKI
