Mesterséges intelligencia a mezőgazdaságban: a lehetőségek kihasználása, a kihívások leküzdése, a kockázatok csökkentése és az adatok 

A mesterséges intelligencia (MI) mezőgazdaságban történő hatékony felhasználásával kapcsolatos szakértői workshopra került sor 2025. március 27-én, az Európai Bizottság Kommunikációs Hálózatok, Tartalmak és Technológiák Főigazgatósága (DG CNECT), valamint a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatósága (DG AGRI) szervezésében. A rendezvény célja az érdekelt felek közötti együttműködés előmozdítása és a jövőbeli uniós szakpolitikák támogatása volt. Az alábbiakban a rendezvény főbb megállapításait foglaljuk össze.  

A MI nagyon sok területen megjelenhet a mezőgazdaságban, és sokan nem tudják, de már most is alkalmaznak ilyen rendszereket. A fő alkalmazási területek

  • az ágazati versenyképességet növelő kockázatkezelés – a kockázatok előrejelzése, figyelmeztetés és tanácsadás, ezáltal a károk csökkentése (pl. kártevők, klíma)  
  • döntéstámogató eszközök – célja elsősorban az inputfelhasználás optimalizálása, a költségek és a környezeti hatás csökkentése, pl. 
    • automatikus gyomfelismerés és permetezés 
    • kártevők azonosítása 
    • vetésforgó-tervezés 
    • „okos” üvegházak klíma- és öntözésvezérlése
    • növényvédelmi tanácsadás 
    • betakarítás idejének becslése 
    • vetésforgó-tervezés
    • állattenyésztésben takarmánymonitoring- és -tervező rendszerek
    • jogszabályokkal kapcsolatos tanácsadás.
  • adminisztratív terhek csökkentése – például adatgyűjtés és jelentések készítése. 

A már alkalmazott MI-alapú megoldások leginkább a precíziós mezőgazdaság, az autonóm gépek (robotok), valamint az időjárás-előrejelzés kapcsán jelennek meg. A szupernagy felbontású drónfelvételek feldolgozásával tő-, illetve levélszinten is vizsgálhatók a növények. A generatív MI és a nyelvi modellek segítségével a beszédalapú döntéstámogató rendszerek is fejlődnek, amelyeknek a szaktanácsadásban lehet nagy szerepe. 

A MI-alapú megoldások fejlesztésével és bevezetésével kapcsolatos fő kihívások közé sorolták a piaci igényeknek való megfelelést (a mezőgazdaság nagyon sokszínű és emiatt specifikus alkalmazásokat igényel), az adatszuveneritás (adattulajdonjog) problémáját, a rendszerek betanításához szükséges jó minőségű, megbízható adatokat, a megfelelő számítási infrastruktúrát, a felhasználók bizalmatlanságát és hiányos digitális tudását, valamint a nem egyértelmű jogi kötelezettségeket. A CEMA (Európai Mezőgazdasági Gépgyártók Szövetsége) képviselője elmondta, hogy a jelenlegi szabályozás (AI Act) értelmében a mezőgazdasági gépekben alkalmazott, biztonsági funkciókat ellátó rendszereket nagy kockázatúnak kell tekinteni, ami plusz adminisztrációt és költséget jelentene az európai gépgyártóknak, ezért azon dolgoznak a Bizottsággal, hogy megoldást találjanak erre a kulcsfontosságú kérdésre. 

Az előadók az EU részéről szükségesnek tartották a mintaértékű MI-alkalmazások és pilot projektek támogatását, a kutatások támogatását, a MI-t magában foglaló agrárpolitikát, a gazdálkodók képzését, az adatok tulajdonjogának szabályozását, az adatfelhasználást segítő szabványok kidolgozását és a gazdálkodói adatok etikus használatáról szóló képzéseket. 

A rendezvény szakpolitikai hátteréül az alábbiak szolgáltak: 

  • 2025. februárban életbe lépett az Európai Unió tavaly elfogadott mesterséges intelligenciáról szóló rendelete (AI Act), amely meghatározza, hogy milyen feltételekkel fejleszthetők és használhatók a MI-rendszerek Európában. A rendelet négy csoportba sorolja az alkalmazásokat: elfogadhatatlan kockázat (tiltott), nagy kockázatú (megfelelőségértékelés kell), csekély kockázatú (ezekkel szemben átláthatósági követelményeket fogalmaz meg) és nem kockázatos. 
  • A Bizottság célja, hogy Európát mesterségesintelligencia-kontinenssé alakítsa („MI kontinens” terv) magában foglalja a számítástechnikai infrastruktúra fejlesztését, a szabályozás egyszerűsítését, az algoritmusok fejlesztését és bevezetését a stratégiai ágazatokban, az adatokhoz való hozzáférést és a kompetenciafejlesztést. 
  • A Bizottság prioritásként jelölte meg 13 szuperszámítógépekkel rendelkező MI-gyár létrehozását (20 mrd EUR támogatás), és 2025-ben tervezi az elsők elindítását. 
  • A „GenAI4EU” MI-innovációs csomag célja, hogy támogassa (500 millió EUR) az újszerű, generatív MI-alapú alkalmazások fejlesztését pl. a robotika, az egészségügy, a biotechnológia, a gyártás, a mobilitás, az éghajlat és mezőgazdaság területén. Ezzel kapcsolatos Horizont pályázatok kiírása 2025 áprilisában várható. 
  • Készül a mesterséges intelligencia alkalmazásának ösztönzésére irányuló stratégia is (Apply AI Strategy), amivel kapcsolatban szintén áprilisban várható nyilvános konzultáció. 

Készítette: Dr. Gaál Márta
Fotó: freepik