Az EUFRIN (European Fruit Research Institute Network – Európai Gyümölcskutató Intézeti Hálózat) 1993-ban alakult Németország, Franciaország, Hollandia, az Egyesült Királyság, Svájc, Belgium, Dánia, Görögország és Olaszország képviselőinek részvételével, Magyarország pedig 2000-ben csatlakozott hozzá. Mára már 26 ország vesz részt a nonprofit szervezet munkájában annak érdekében, hogy összehangolja a gyümölcstermesztési kutatásokat és kiaknázza az együttműködési lehetőségeket. A szervezeten belül 15 munkacsoport működik: alma- és körtefajták és alanyok; kajszi és őszibarack; bogyós gyümölcsfajok kutatása; digitális ültetvény; ökonómia; gyümölcsritkítás; gyümölcsnemesítés biotechnológiával; szilva; posztharveszt és gyümölcsminőség; héjastermésű gyümölcsfajok; permetezési és precíziós technológia a gyümölcstermesztésben; stratégia; cseresznye és meggy; fenntartható gyümölcstermesztés a szermaradványok minimalizálása érdekében; valamint öntözővízzel kapcsolatos témák és öntözés.
Jelenlegi elnöke – és a héjastermésű gyümölcsfajok munkacsoport vezetője – dr. Bujdosó Géza, a MATE Kertészettudományi Intézet, Gyümölcstermesztési Kutatóközpont tudományos tanácsadója, aki a MACFRUT-on megrendezett VIP (Varieties International Project) szimpóziumon is tartott előadást.
Véleménye szerint a gyümölcstermesztés számos kihívással néz szembe, mint például a klímaváltozás, az új piaci igények, a biodiverzitás, a kártevőkkel és betegségekkel szembeni ellenállóság. A kutatások egyik fő kihívása a fás szárú fajok lassú növekedési ciklusa. Egy új fajta kifejlesztése több mint egy évtizedet is igénybe vehet, ami alatt a piaci igények megváltozhatnak. Ennek eredményeként a kutatóintézetekre folyamatos nyomás nehezedik, hogy egyensúlyt teremtsenek a hosszú távú projektek és az azonnali kereskedelmi igények között. A finanszírozás is kritikus kérdés, mivel számos kutatási projekt nagymértékben függ a kormányzati és uniós támogatásoktól. Az innováció folytatásához és az együttműködések támogatásához elengedhetetlen a folyamatos finanszírozás.
A digitalizáció és a precíziós technikák jó eszközök lehetnek a kutatók és a gazdálkodók számára, de ismerni kell a korlátaikat. A precíziós mezőgazdaság megjelenése forradalmasította a gyümölcstermesztéshez való hozzáállást. A GPS- és dróntechnológia, az érzékelők és az adatelemzés segítségével a gazdák már nagy pontossággal figyelhetik és optimalizálhatják gyümölcsöseiket. Ezek a technológiák azonban jelentős beruházást és műszaki ismereteket igényelnek, ami akadályt jelenthet a kisebb gazdaságok számára. A genetikai kutatás és a biotechnológia továbbra is feszegeti a gyümölcstermesztés lehetőségeinek határait. A betegségekkel és az éghajlatváltozással szemben ellenálló fajták nemesítésével az EUFRIN az ágazat legsürgetőbb kihívásaira ad választ, bár az etikai viták és a szabályozási akadályok továbbra is releváns kérdések. A klímaváltozáshoz való alkalmazkodás lehetőségei közé tartozik például annak a vizsgálata, hogy mi áll a gyümölcsök egyenetlen vízellátás miatti repedésének hátterében, például létezik-e erre vonatkozó marker, szöveti jellemző vagy fiziológiai paraméterek.
Az EUFRIN a fenntartható gyakorlatokat, például az integrált növényvédelmet és az ökológiai termelési módszereket népszerűsíti, amelyekkel csökkenthető az ágazat környezeti lábnyoma. A gyakorlatok széles körű terjesztése érdekében workshopokat és képzéseket is szerveznek. A kutatásaikban nagy jelentősége van a több helyszínen végzett vizsgálatoknak és ehhez a K+F+I (kutatás-fejlesztés-innováció) partnerek megtalálásának. A kutatási eredmények megosztása elősegíti a tudományos szakemberek és az ágazati szereplők közötti kapcsolatot, ami hozzájárul a folyamatos fejlesztéshez és alkalmazkodáshoz. A rendszer nagyon jól működik alma és körte alany és fajta esetében, valamint a gyümölcsritkítással kapcsolatban (új hatóanyagok kipróbálása). Cseresznye és kajszi esetén most kezdődtek az ilyen jellegű kísérletek. Az eredmények egységes értékeléséhez fontos a módszertan standardizálása, ezen több munkacsoport is dolgozik.
Hazai viszonylatban is nagy jelentősége van a több helyszínen megvalósított kísérleteknek – például fajták és művelési rendszerek összehasonlítása eltérő termőhelyeken –, amihez az EIP operatív csoportok is hozzájárulhatnak.
További információk elérhetők a szervezet honlapján.
Az interjút készítette: Gaál Márta
