A VISIONARY projekt étkezési hüvelyesek értékláncának fejlesztésével kapcsolatos éves keresztlátogatására az idén Dániában, Koppenhágában került sor május 21–22. között. A University of Copenhagen szervezésében megvalósult kétnapos szakmai programon öt európai ország szakértői vettek részt, akik megismerték a hüvelyesek termelésének, feldolgozásának, piaci hasznosításának és fogyasztásának dániai helyzetét, lehetőségeit. A részvevők a szakmai út során arra keresték a választ, hogyan lehet előmozdítani az étkezési hüvelyesek értékláncainak fejlődését, és miként járulhatnak hozzá ezek a növények egy fenntarthatóbb, egészségesebb európai élelmiszerrendszer kialakításához.
A program során a szakértők átfogó képet kaptak a dán hüvelyeságazat jelenlegi helyzetéről és fejlesztési irányairól. A szakmai előadásokon a vendéglátók bemutatták a hüvelyesek szerepét a dán élelmiszer-fogyasztásban, valamint azokat a társadalmi, piaci és szakpolitikai tényezőket, amelyek segíthetik vagy éppen gátolhatják a növényi fehérjeforrások szélesebb körű elterjedését. Ezt támogatják többen között a Danish Plant-Based Food Grant, amely állami támogatás formájában ösztönzi a növényi alapú élelmiszeripari kezdeményezéseket, valamint a Danish Legume Partnership, amely a szereplők közötti együttműködés erősítésével kívánja növelni a hüvelyesek fogyasztását és hozzájárulni egy fenntarthatóbb élelmiszer-kultúra kialakításához.
A látogatás különösen értékes részét képezték a gyakorlati üzleti példák. A résztvevők megismerhették a MATR Foods tevékenységét, amely hüvelyesekre épülő, növényi alapú termékeket fejleszt és állít elő, és lehetőség nyílt a termékek kóstolására is. A terepi program keretében a csapat ellátogatott a zealand-i Bælgkompagniet gazdaságba, amely a sertéstartásról tért át az étkezési hüvelyesek ökológiai termesztésére és feldolgozására. Ez a példa jól szemléltette, hogy a termelési szerkezet átalakítása milyen lehetőségeket kínálhat a gazdálkodók számára, ugyanakkor milyen piaci, technológiai és szervezési kihívásokkal járhat az átmenet.
A program a fogyasztói oldal és a közétkeztetés szerepére is ráirányította a figyelmet. A University of Copenhagen növényi alapú étkeztetési gyakorlatai, köztük a Wicked Rabbit Canteen példája azt mutatták be, hogy a hüvelyesek a nagyüzemi vendéglátásban is ízletes, egészséges és költséghatékony alternatívát jelenthetnek a húsalapú ételek mellett. A plenáris beszélgetések során a résztvevők közösen vitatták meg, hogy a dán tapasztalatok milyen mértékben ültethetők át más európai országok gyakorlatába, és milyen beavatkozások szükségesek a hüvelyesek termelésének és fogyasztásának bővítéséhez.
A kétnapos szakmai tanulmányút összességében megerősítette, hogy az étkezési hüvelyesek európai értékláncának fejlesztése komplex, több szereplőt érintő feladat. A termelői innováció, a feldolgozói és piaci együttműködések, a közétkeztetési jó gyakorlatok, a fogyasztói szemléletformálás és a célzott szakpolitikai támogatások együttesen teremthetik meg annak feltételeit, hogy a hüvelyesek nagyobb szerepet kapjanak az étrendben és mezőgazdasági termelésben. A koppenhágai program ennek a folyamatnak adott gyakorlati, inspiráló és nemzetközi szinten is hasznosítható példákat.
Az AKI-t az Agrárgazdasági Kutatási Osztály munkatársa, Balogh Zsófia képviselte.
