Az ITE szervezésében megvalósult a fenntartható mezőgazdasági vízgazdálkodásról szóló holland tanulmányút, melynek során a résztvevők átfogó képet kaptak arról, hogyan működik a gyakorlatban egy jól szervezett, együttműködésre épülő vízgazdálkodási rendszer.
A háromnapos programon az ITE és az Agrárminisztérium szakembereiből, valamint gazdálkodókból álló delegáció vett részt, akik a holland jó gyakorlatokat elméleti és gyakorlati oldalról egyaránt megismerhették.
Átfogó szemlélet: klíma, talaj és víz összhangja – a döntéshozóknál
A tanulmányút első napján a delegáció a holland mezőgazdasági, halászati, élelmiszer-biztonsági és természetvédelmi minisztériumban kapott betekintést a klímaadaptáció, a talajgazdálkodás és a vízvédelem összefüggéseibe. Kiemelt szerepet kapott a klímaadaptációs program (Delta Program), amely a mezőgazdasági vízgazdálkodás stratégiai alapját képezi, és amelynek egyik fő célja a mezőgazdasági vízhasználat csökkentése.
A délutáni program során a résztvevők egy családi gazdaságban ismerkedtek meg a vetésforgó és a regeneratív gazdálkodás gyakorlati megoldásaival. A bemutatott példák jól szemléltették, hogyan növelhető a talaj vízmegtartó képessége, és miként tehető fenntarthatóbbá a mezőgazdasági termelés.

Együttműködésre épülő rendszer – a gazdálkodók, a hatóság és az önkormányzatok között
A második nap középpontjában a holland vízgazdálkodási modell működése állt. A delegáció egy vízügyi igazgatóságnál tett látogatást, ahol megismerhették a több évszázados múltra visszatekintő, együttműködésen alapuló rendszert.
Hollandiában a vízgazdálkodás nem egyetlen szervezet feladata: a különböző szereplők – köztük a gazdálkodók – aktívan részt vesznek a döntéshozatalban. A működés alapelve a „szennyező fizet” elv, valamint a közös felelősségvállalás. A döntések valós idejű adatokra épülnek, így a rendszer gyorsan reagál az olyan kihívásokra, mint az árvíz vagy az aszály.
A nap második felében a résztvevők egy innovatív gazdaságban a növényi fehérjék előállításának jövőjével ismerkedtek meg, ahol a csillagfürt termesztésére épülő helyi értéklánc működését mutatták be. A program a Wageningeni Egyetemen zárult, ahol a vízbiztonság, a tájhasználat és a mezőgazdaság jövőbeli kapcsolódási pontjait mutatták be innovatív megoldásokon keresztül.

Innováció a gyakorlatban
A tanulmányút harmadik napján a komplex, rendszerszintű megoldások kerültek fókuszba. A résztvevők ellátogattak a Farm of the Future projekt helyszínére, ahol „field lab” környezetben (mezőgazdasági terepen) vizsgálják, hogyan kezelhetők a homoktalajok kihívásai – például a vízhiány, a talajromlás és a tápanyagveszteség. A bemutatott megoldások kiemelten foglalkoznak az öntözés, a vízgazdálkodás és a tápanyag-utánpótlás összehangolásával.
A délután során a klímavédelmi szempontok kerültek előtérbe egy tőzegterületekkel foglalkozó innovációs központban. A cél olyan megoldások kidolgozása, amelyek csökkentik a jelentős CO₂-kibocsátást, miközben a gazdálkodás gazdaságilag is fenntartható marad.

Közös tanulságok
A tanulmányút legfontosabb üzenete, hogy a fenntartható mezőgazdasági vízgazdálkodás csak együttműködésen alapuló rendszerekben valósítható meg. A víz-, talaj- és gazdálkodási rendszerek egységes kezelése, valamint a szereplők közötti szoros együttműködés elengedhetetlen a hosszú távú eredményekhez.
A program zárógondolata egyértelmű: a valódi innováció ott születik, ahol a kutatás és a gyakorlati tapasztalat találkozik.











